következő legenda Normafa

A Normafa lejtő tetéjén állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték. A korhadt faóriás 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt dőlt ki. Később egy oszlopra erősített tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy ott állott a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a reárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz, ma is ott látható.

 

Devecseri Gábor verse:

Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.

forrás: http://www.normafa.hu/tortenet.html

 

normafa-uj.jpeg

feltöltés

Ossz meg velünk egy a városodhoz kötődő történetet vagy legendát!

 

A városi legendák izgalmas szövevénye nagyban inspirálja munkánkat. Mindenféle terekhez, utcákhoz, épületekhez köthető százféle változatban keringő, tán nem is igaz legendák, melyek ismerete egyre szorosabbra a fűzi a lakók környezetükhöz való viszonyát.
Mi hiszünk a történetmesélés erejében és fontosságában. Hiszünk abban, hogy minél ismerjük az apró titkait és csodáit egy helynek, annál jobban fogjuk szeretni, tisztelni és óvni; vagy egyszerűen csak sokkal izgalmasabbá teszi a biciklizés mindennapi élményét.